Iskolatörténet

"Becsüld a múltat........,"

1872-ben Zalaegerszeg város képviselő-testülete az iskola megteremtése érdekében megkereste a vármegye törvényhatósági bizottsági gyűlését. A megye a város kérését jogosnak ítélte, és bizottságot küldött a költségek gyűjtéssel történő előteremtésére. Ilyen előzmények után 1874. január 3-án nyílt meg ünnepélyes keretek között a "Zalaegerszegi Polgári Fiúiskola", amelynek I. osztályába a népiskola IV. osztályának elvégzése után lehetett jelentkezni.

Az intézmény még hosszú ideig egy fedél alatt dolgozott a polgári iskolával, tanári testületük is közös volt, de az 1886/87. tanévtől már hivatalosan elismert "Zalaegerszegi Államilag Segélyezett Községi Polgári Fiú-, Középkereskedelmi és Polgári Leányiskola" néven szerepelt. 1899-ben az iskolát államosították, új neve "Magyar Királyi Állami Felső Kereskedelmi iskola" lett. Első igazgatója Udvardy Ignác volt, aki 1906-ig állt az iskolavezetés élén. Az 1934/35. évi értesítő így emlékezik a kiváló igazgatóra: "Bölcs és nagy pedagógus volt, aki nemcsak tanított, ... de jellemeket is formált."

Az 1924/25. év ismét jelentős dátum a 100 év történetében, ugyanis a felsőkereskedelmi iskola a 48-as szabadságharc egyik kiemelkedő alakjának, a zalacsányi születésű Csány Lászlónak a nevét vette fel.

Ettől kezdve az intézmény hivatalos neve: "Zalaegerszegi Magyar Királyi Állami Négyévfolyamú Csány László Fiú Felső Kereskedelmi Iskola" lett. Az iskola fejlődésében a következő jelentős esemény az 1940/41. tanévben következett be. A kultuszminiszter az eddigi felső kereskedelmi iskola helyett klasszikus műveltséget adó, a gimnáziumokkal egyenlő színvonalon álló kereskedelmi szakközépiskolát szervezett. Új rendtartása és tanításterve 1940 júniusában lépett életbe. 1941-től az iskola a "Zalaegerszegi Magyar Királyi Állami Csány László Kereskedelmi Középiskola" nevet viselte.

A második világháború - iskolánkat sem kímélő - megpróbáltatásai után egy 1946. március 31-én megjelent rendelet indította útjára a Dolgozók Kereskedelmi Középiskoláját. Az első tanévben 55 dolgozó tanulója volt ennek az iskolának, s ez mindjárt párhuzamos osztályok szervezését tette szükségessé.

Ezekben az években többször változott az iskola elnevezése is. Az 1949/50. tanévben "Közgazdasági Gimnázium", majd az 1950/51. tanévtől "Közgazdasági Középiskola" elnevezést kapott, végül az 1952/53. tanévtől az intézet "Közgazdasági Technikummá" alakult át, előbb mezőgazdasági, később ipari és mezőgazdasági tagozattal. Az 50-es évek második felében - az 1957-től beindult levelező tagozattal együtt - a létszám annyira megnőtt, hogy az iskola működése a régi szűkös helyen lehetetlenné vált, ezért 1958 szeptemberétől átköltözött a mai helyére, a Jókai utcába. Az 1961. évi III. törvény fontos állomása az iskola fejlődésének, mely alapján iskolánk közgazdasági szakközépiskolává alakult át, melynek képzési célja is megváltozott; általános irányú közgazdasági képzettséget nyújtott, majd a 60-as évek második felétől a gazdaság fejlődése által megkívánt, új ágazatokkal bővült: ügyviteli, pénzügyi, számvitelgazdálkodási, majd az országban elsők között, 1973-tól számítástechnikai ágazattal.

".........szeresd a jelent, építsd a jövőt!" A rendszerváltás döntő átalakulást jelentett a képzésben. A nagyvállalatok felbomlása, a kis- és középvállalkozások szakember igénye a munkáltatók munkaerő keresletét újrafogalmazta; az iskolától a szakmai tárgyak tartalmi változása mellett szemléletváltozást követelt. Igényként jelentkezett az idegen nyelvek magasabb szintű oktatása, a számítógép alkalmazásának elsajátítása, a kommunikációs készség fejlesztése. Mindez szükségessé tette a képzés belső szerkezetének átalakítását és a képzés időtartamának megnövelését. Az 1993-ban - az iskola eddigi eredményeinek elismeréseként - elnyert PHARE pályázat ezt lehetővé is tette.

Ezzel az iskola bekapcsolódott a világbanki tantervű modellbe, amely az 1998/99-től bevezetendő új képzési program alapját is jelenti, mely szerint átformálódik az iskola képzési szerkezete: a beiskolázás nem ágazatokra történik, hanem egységes, általános képzésre. Így csak az első 2 év után, 16 éves korban kerül a tanuló először pályaválasztási döntés elé a szakmai alapozás megválasztásánál, majd másodszor 18 évesen, a középiskolai érettségit követően az OKJ szerinti szakmai képzés irányának és szintjének eldöntésekor. Ekkor kell eldöntenie, hogy közép- vagy felsőfokú szakmai képesítést akar-e szerezni az iskolában és milyen területen, vagy tovább akar tanulni valamilyen felsőfokú intézményben.

Az iskola tanulói magas szintű felkészítést kapnak állami felsőfokú tanulmányok folytatására - főleg a szakiránynak megfelelően - a gazdasági felsőoktatás egyetemeire, főiskoláira. A helyi Pénzügyi és Számviteli Főiskolával kötött együttműködési szerződés alapján létrejövő akkreditált felsőfokú /post secondary/ képzés újabb lehetőséget ad az érettségizetteknek: a felsőfokú szakmai képesítés megszerzése mellett tanulmányaikat - felvételi vizsga nélkül - a főiskola második évfolyamán folytathatják.